AKTUÁLIS

Hódítóútra készül a generosa

Kedvező tulajdonságai alapján a hibridek közül a K.15-ös emelkedett ki, amely 2004­-ben kapott állami minősítést generosa néven. Bőtermő, bírja a szélsőséges időjárást, magas cukorfokra képes, bora illatos, íze zamatos, de visszafogott. A szőlőfajta telepítése az utóbbi években kapott nagyobb lendületet, jelenleg 400 hektáron termesztik, főként a Hajós-bajai, a Kunsági és a Móri borvidéken.

A szőlőfajtában megvan az a lehetőség, hogy üde, ropogós, reduktív bort adjon, ugyanakkor ez a remek adottságokkal bíró magyar nemesítésű fajta akár testesebb, érleltebb tételek készítésére is alkalmas – ez volt a szakemberek egybehangzó véleménye a Szőlészeti és Borászati Kuta­tóintézet Kecskeméti Kutatóállomásán megtartott IV. Generosa Szakmai Napon.

A fajtában sajátos potenciál rejlik, de ahhoz, hogy ezt megfelelően kiaknázhassák a hazai borászatok, mint minden új fajta esetében, a generosánál is ki kell dolgozni az optimális szőlőtermesztési és borkészítési technológiát, és eldönteni, hogy milyen stílusú bort érdemes készíteni belőle – hangzott el a konferencia bevezetőjében. Bár az ezerjó és a piros tramini keresztezéséből létrehozott borszőlőt sokáig illatos, könnyű fajtaként tartották számon, mára kiderülni látszik, hogy jól érlelhető, testes bort is képes adni, s mint ilyen, akár a legendás francia fajtákkal is felveheti a versenyt. „A generosát a chablis-i borokhoz szeretnénk pozícionálni, amelyek fő összetevője a chardonnay” – jegyezte meg Keresztes József, a szakmai nap szervezésében részt vevő Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára.




A Soltvad­kerten gazdálkodó Frittmann János szerint is óriási lehetőség rejlik a generosában, ezért törekedni kell a népsze­rűsítésére. Bora a palackban jól bírja az érlelést, egyébként pedig sokféle borkezelési tech­nológiára alkalmas. A Frittmann Pincé­szet 2004-ben telepítette generosaültetvényét, s az első szüretet követően hároméves megfigyelés után hozták forgalomba a fajta borát, amivel a gasztronómiába is sikerült beke­rülniük. Különleges ízvilága miatt sokan megszerették, és ma már keresik a bort, amiből reduktív és hordós érlelésű tételt is készít a pincészet. Frittmann János szerint bár a generosa gazdag illata ha­sonlít a piros traminiéhoz, ennek ellenére a készítését nem sza­bad az illatos, muskotályos boroknál megszokott irányba elvinni: borát egyedi, más fajtékához nem hasonlítható ízében érdemes meg­tartani.




A IV. Generosa Szakmai Naphoz kapcsolódóan – immár negyedik alkalommal – a fajta borversenyét is megrendezték. Az első három helyen a Frittmann Testvérek (Generosa fahordós 2016, Kunsági borvidék), az Eszesvin (Generosa 2016, Kunsági borvidék) és a Szemerey Pince (Generosa 2016, Hajós-bajai borvidék) borai végeztek, de a versenyen a Móri borvidékről a Sáfrán Pince és a Molnár Borház 2016-os generosái is kiemelkedően szerepeltek.